FAITH GOES A LONG WAY.

kis gyerek koromban a szüleim megtanítottak járni, enni, játszani, beszélni, és még sok dologra.

a tanítónénim megtanított írni, olvasni, számolni.

a mesék megtanítottak hinni a tündérekbe.

ti vagytok azok, akik megtanítottak sírni, megtanítottak arra hogy mi a fájdalom, hogy tudjam milyen érzés minden nap olyan emberekkel találkozni, akiket nem szeretek.

de ha nem az lennék aki vagyok, akkor nem írnám le ezeket a szavakat. hiszen én magam vagyok az, aki megtanított élni. megtanultam, hogy pozitívan kell nézni a dolgokat, hiszen csak úgy tanulhatsz.

azt is tudom, hogy az emberek szemétsége mindig megtanít valamire, belém rúgnak, mégis felállok, és ahelyett hogy vissza rúgjak, büszkén elsétálok mellettük. hogy miért nem rúgok én is beléjük? mert ők lassan okoztak nekem fájdalmat, elsőre kicsit rúgtak belém, utána többet, és mégtöbbet. de ha én hirtelen akkorát rúgnék mint ők, akkor annyira fájna nekik, hogy már nem tudnának talpra állni, mert gyengébbek nállam. és ha miattam nem tudnának talpra állni, akkor félnék hogy majd el jön az idő, amikor nem számít az, hogy tudok járni, enni, beszélni, írni, olvasni, mert számomra a tündérek nem léteznek, és így a lelkem sem.

örülj, hogy vannak olyan emberek, akik erősnek csinálnak. örülj hogy van olyan személy, aki meg gyújtja a tüzet, és itt az alkalom hogy felmelegítsd magad vele, így nem fogsz fázni. mert sok ember volt, akinek meggyújtották a tüzet, de megégette magát vele.

mindig gondold át, amit teszel. csak a gondolkodás tud megmenteni a rossztól, mert az érzések NEM.

rúghatsz, de ne akkorát hogy ne tudjon talpra állni.

annyira nem bírom ezt a változást amin túl megy az om... :c csak hogy mindenki értse.

nem a legjobb. nélküle nem megy a dolog.

talán igaza volt Kelcnek, Said túltette magát rajta, én is túl kell tegyem.

nem is tudom... szomorú dolog hogy változott, szomorú vagyok miatta, de ha úgy gondolom hogy én -> világ , és nem én->om, akkor még mindig ott vagyok h "om az egyetlen" és hogy "mi" vagyunk az om, nem "ti" vagytok az om.

fájna ha ellenem lenne a csapat, még az is, ha nem tudnék részt venni.

de nem tudom, már nem tudom miben kell részt venni.

már nem a régi, és... ez elgondolkoztat. :(

úgy gondolom kiszállok. mert fáj. és el akarom felejteni.

fbsek hagyjanak. arra a szarra nem vagyok kiváncsi. mn elvágta a kötelet, ez nem így megy; mikor te vagy a főnök, nem lehet csak úgy lemondani mindenről és elmenni. úgy eltapostad a becsületed, mint én a füvet.

pénzéhes majmok. ez nem csak egy "jaj, fogd már fel hogy változik", ez több. nem egy lépésel lépte túl a határt, hanem ezerrel.

NEM.

[xkicsimnekx]

van amikor nehéz vele beszélni; de meg kell tenni. (:

mikor el kell mondanod neki hogy nem megy tovább a kapcsolat; akkor minden csak a szavaktól függ. attól h hogyan beszélsz vele, miket mondasz neki, hogyan adod le a dolgot. ha szépen beszélsz vele, megértően, akkor ő is megértő lessz ^^.

légy vele megértő, mondd hogy tudod mit érez, és hogy nehéz átgondolnod a dolgokat; mondd meg neki többször is hogy szereted.

tudom, nincs szükség példára, de mégis leírok egyet. nem bemagolni! :] beszélj vele őszintén.

oh nézd, tudom mi a helyzet, megértem hogy érzed magad, 100szor elképzeltem magam a helyedbe; de mindig megütött egy dolog: az, hogy vannak érzéseim, és hogy nem tudok nem-et mondani nekik.

nézd, őszinte leszek veled, mert megígértem magamnak hogy mindig is őszinte leszek veled, mert rettenetesen szeretlek; őszinte vagyok veled, akár baj van, akár nem.

nos nehéz lessz elmondani, de megteszem, mert a legjobb barátomnak tartalak, de nem többnek. nem akarom hogy a szerelem tönkre tegye a barátságunkat, de úgy érzem hogy nem helyes az hogy mi együtt vagyunk. nem tehetek semmit, nem fogok mentegetőzni azzal hogy "nem az én hibám", de ok nélkül az érzéseim változtak. nem kérlek arra hogy érts meg, megértem ha ezek után utálsz, és becsülöm az érzéseid, de ha jól átgondolod a dolgokat talán úgy döntesz, hogy mégis jobb ha barátok maradunk.

nem akarok a megcsalás, átverés, rossz barátnő példája lenni az életedben, mert miközben belédszerettem egy tökéletes embert ismertem meg, és mindent megteszek amit tudok, hogy érts meg, és maradjunk barátok.

tudod hogy rám mindig számíthatsz, mindig segíteni fogok neked, soha sem foglak otthagyni a bajban, de mégis úgy gondolom hogy nem lennénk egy tökéletes pár... és ezt azért mondom el neked, mert érdekel a jövőd, érdekel az életed, idő vesztés velem pazarolnod az időd, inkább keresd az igazit, mert én nem vagyok az. csalódtam magamban, és haragszom magamra, már félek belegondolni arra hogy te mit érzel, de nem tudok többé a szerelmed lenni, hanem a barátod. mindenki úgy veszi hogy a szerelem jobb mint a barátság... de nem. talán majd egy nap te is rájössz.

mondj neki vmi ilyesmit. xD csak akkor beszélj vele, amikor képes vagy rá, mert ettől a pillanattól függ az egész kapcsolat :) ha nem akarod elveszteni, küzdj érte!

még ha nem is olyan tipus aki könnyen megért, próbálj beszélni vele többször, de ne nyomulj rá.

tudom hogy nehéz neked, de ha mindig arra gondolsz hogy "jaj mit fog mondani, jaj mit fog mondani, jaj vége, jaj utálni fog" akkor fejfájást kapsz.

vedd lazán a dolgokat, ne közöld vele hogy "vége" hanem magyarázd meg neki hogy igazán szereted.

és ha megtanulsz őszinte lenni, minden könnyebb lessz az életedben (:

remélem segített. :s